Szigetelésre szigetelést? – A „dupla” hőszigetelés és megoldásai
Nos, az idő és a gázszámlák bebizonyították, hogy a technológia elszaladt mellettünk. Ma már a 15-20 centiméteres vastagság az alapértelmezett, ha valódi energiahatékonyságot akarunk elérni. De mi legyen a régi, vékony réteggel? Verjük le az egészet, vagy egyszerűen ragasszunk rá még egy sort? Ebben a cikkben körbejárjuk a szigetelésre szigetelés minden technikai és gazdasági kérdését.
Lehet-e egyáltalán meglévő rendszerre még egy réteget tenni?
A rövid válasz: Igen, de nem minden esetben. A szakmai néven ezt „felülhőszigetelésnek” hívjuk. Ha a régi hőszigetelő rendszer statikailag stabil, nem vizesedik és nem válik el a faltól, akkor technikailag kivitelezhető az újabb réteg felhelyezése.
Azonban mielőtt megrendelné a hőszigetelő lapokat, érdemes megvizsgálni a régi réteget. Ha a meglévő szigetelés kopog, mozog, vagy „táskásodik”, akkor a ráépítés olyan lenne, mintha egy mocsárra próbálna várat építeni: az egész le fog szakadni.
A „dupla” hőszigetelés legnagyobb technikai buktatói
Az utólagos hőszigetelés vastagítása nem csupán annyiból áll, hogy több ragasztót használunk. Három kritikus pontot kell figyelembe venni:
1. Statika és a rögzítés (A dűbelezés kérdése)
A legnagyobb veszélyt a szélterhelés jelenti. A régi dűbelek nem fogják megtartani az újabb réteg súlyát és a szélszívást. Ilyenkor speciális, extra hosszú dűbelekre van szükség, amelyeknek a régi szigetelésen és a régi ragasztón keresztül is el kell érniük a teherhordó falazatot (tégla, beton), és ott minimum 5-7 cm mélyen rögzülniük kell.
Példa: Ha van 8 cm régi szigetelésünk és ráteszünk 12 cm újat, akkor legalább 28-30 cm hosszú dűbelekre lesz szükség!
2. Páratechnika és a harmatpont
Ez az a rész, ahol sok DIY-mester elbukik. Ha két különböző típusú anyagot rétegezünk (pl. régi EPS-re kőzetgyapotot), megváltozik a fal szerkezetének páraáteresztő képessége. Ha a belső réteg „párazáróbb”, mint a külső, a nedvesség beszorulhat a két réteg közé, ami vizesedéshez és penészhez vezethet a fal belsejében.
3. Nyílászárók és kávák
Ha a fal vastagsága 10-ről 20 centiméterre nő, az ablakok „lőrésszerűvé” válnak. Ez nemcsak esztétikai kérdés: a beáramló fény mennyisége csökken, és a káváknál brutális hőhidak alakulhatnak ki, ha nem dolgozzák össze precízen a régi és az új rendszert.
Mikor kell inkább lebontani a régi szigetelést?
Bár fájdalmas és koszos munka, néha a bontás az egyetlen észszerű út. Akkor döntsön a bontás mellett, ha:
- A régi szigetelés alá beköltöztek a rágcsálók vagy a hangyák.
- A meglévő lapok nincsenek megfelelően rögzítve (mozognak).
- A fal vizesedik a szigetelés mögött.
- A régi rendszer nem „perem-pont” módszerrel ragasztott, így légrés van a fal és az EPS között (kéményhatás).
Mennyit spórolhatunk az utólagos vastagítással?
A grafitos hőszigetelés ma a legjobb ár-érték arányú választás a vastagításhoz. Mivel a grafitos lapok hőszigetelő képessége kb. 20-25%-kal jobb a sima fehérnél, vékonyabb rétegben is ugyanazt a hatást érhetjük el.
Egy jól kivitelezett, összesen 15-20 cm-es hőszigetelés a fűtési és hűtési költségeket akár 40-50%-kal is csökkentheti a régi, 5 cm-es állapothoz képest. Az ingatlan piaci értéke pedig azonnal megugrik az energetikai besorolás javulása miatt.
Kapcsolódó cikkek: