Hőszigetelő rendszer - Segítség a kiválasztáshoz - Magyar Festék

Hőszigetelő rendszer - Segítség a kiválasztáshoz - Magyar Festék

De mi pontosan az a "hőszigetelő rendszer"? Milyen típusai vannak? És mire kell figyelni a kiválasztás során, hogy a befektetés valóban megtérüljön? Ezen az oldalon mindent végigveszünk, szakmai, mégis közérthető módon.

Miért "Rendszer" a hőszigetelő rendszer?

Sokan tévesen csak a vastag szigetelőlapot (a köznyelvben "hungarocell-t") értik ez alatt. A valóságban azonban egy komplex, több elemből álló rétegrendről beszélünk, ahol minden komponensnek pontosan meghatározott szerepe van. Ez a komplett homlokzat szigetelés (szakmai nevén ETICS).

Ezek az elemek egymásra épülnek és csak együtt garantálják a megfelelő működést, a tartósságot és a hőhídmentességet. Ha egy elem kimarad, vagy nem megfelelő minőségű, az egész rendszer hatékonysága sérülhet.

A homlokzati hőszigetelő rendszer legfontosabb előnyei

Lássuk, miért éri meg belevágni:

1. Költségcsökkenés! Ez a legfontosabb. Egy jól szigetelt ház falain keresztül sokkal kevesebb hő szökik el télen (és kevesebb meleg jut be nyáron). Ez közvetlenül a gáz- vagy áramszámlán látszik meg: akár 30-50% fűtési költségmegtakarítás is elérhető.

2. Megszűnik a "sugárzó hideg" érzés a falak mellett. A belső falfelületek melegebbek lesznek, így a hőérzet sokkal kellemesebb, egyenletesebb lesz a lakásban.

3. A hideg falakon lecsapódó pára ideális táptalaj a penészgombáknak. A hőszigetelőanyag melegen tartja a falakat, így a harmatpont (ahol a pára kicsapódik) a fal szerkezetén kívülre kerül, ezzel megszüntetve a penészesedés fő okát.

4. Egy energiatakarékos, jó energetikai besorolású (erről még lesz szó) ingatlan sokkal értékesebb a piacon. A felújítás azonnal növeli a ház eladhatóságát és árát.

5. A rendszer megvédi a falazatot (az épület szerkezeti részeit) a szélsőséges időjárási hatásoktól (fagy, csapóeső, UV-sugárzás), így hosszabbítva az épület élettartamát.

6. Kevesebb hűtés és fűtés egyenlő kevesebb károsanyag-kibocsátás.

A rendszerek felépítése: A rétegrend

Ahogy említettük, a csomagok több rétegből állnak. Ismerjük meg őket sorban, a faltól kifelé haladva:

1. Ragasztótapasz: Ez az "alapozás". Ezzel a speciális, gyárilag előkevert anyaggal rögzítik a hőszigetelő lapokat a teherhordó falra. Fontos a megfelelő ragasztási technika (általában perem-pont módszer).

• Ajánlott termék: Thermodam polisztirol ragasztó

2. Hőszigetelő lap: Ez a rendszerek "lelke", a fő szigetelő réteg. Ez lehet polisztirol (EPS, Grafitos) vagy kőzetgyapot. Erről részletesen a következő pontban.

3. Szigetelésrögzítés (Dűbel): A ragasztás mellett mechanikai rögzítésre is szükség van, minden épületnél és falfelületeknél. A dübelek "átfogják" a szigetelőlapot és a falban rögzülnek. Fontos, hogy ütvefúrást ne alkalmazzunk!

4. Üvegszövet háló (felületerősítés): Ezt a hálót a ragasztótapasz egy második rétegébe ágyazzák, közvetlenül a szigetelőlapok külső felületére. Ez adja a rendszerek mechanikai szilárdságát, repedésállóságát. Ez a "kérgesítés".

5. Alapozó: A kérgesített réteg és a végső vakolat közötti tapadásért felel. Általában a vakolattal megegyező színű, hogy egységes alapot biztosítson.

• Ajánlott termék: Thermodam akril vakolatalapozó

6. Színező vakolat (fedővakolat): Ez a rendszerek legkülső, látható rétege. Ez adja az épület színét és textúráját, miközben védi az alatta lévő rétegeket az időjárástól. Fontos, hogy páraáteresztő vakolatot válasszunk, különösen kőzetgyapot szigetelés esetén.

• Ajánlott termék: Thermodam homlokzati vakolatok

A hőszigetelő lapok típusai: EPS, Grafitos, XPS vagy Kőzetgyapot?

Ez az egyik legfontosabb kérdés. Nincs egyértelműen "legjobb", csak az adott célra legmegfelelőbb anyag.

1. EPS (expandált polisztirol) - A "Hungarocell"

Ez a legismertebb és legelterjedtebb anyag, a fehér színű, golyós szerkezetű lap.

• Előnye: Kiváló ár/érték arány, könnyű vele dolgozni, alacsony súly.
• Hátránya: Gyengébb páraáteresztő képesség, gyengébb hangszigetelés.
• Javasolt felhasználás: Családi házak, társasházak homlokzati szigetelése, ahol az ár fontos szempont. (EPS 80 homlokzati rendszer)

2. Grafitos EPS (Grafit)

Ez az EPS "felturbózott" változata. Az alapanyaghoz gyártás során grafitport kevernek, ami visszaveri a hősugárzást, így javítva a szigetelőképességet.

• Előnye: Kb. 20-25%-kal jobb szigetelő képesség azonos vastagság mellett. Ha nincs sok hely (pl. eresz alatt), vékonyabb grafitos lap is elég.
• Hátránya: Drágább, mint a fehér EPS. A kivitelezésnél jobban kell figyelni (a sötét szín miatt felmelegedhet a napon).
• Javasolt felhasználás: Új építésű házak, alacsony energiaigényű épületek, vagy ahol a hely szűke miatt vékony hőszigetelés szükséges.

3. Kőzetgyapot (ásványgyapot)

Természetes bazaltkőből készült, szálas anyag.

• Előnye: Kiváló páraáteresztő képesség ("lélegző fal"), kiváló hangszigetelés, és nem éghető (A1 tűzvédelmi osztály).
• Hátránya: Jelentősen drágább, mint az EPS, és nehezebb (nagyobb súlyt ró a falra), valamint több ragasztót vesz fel.
• Javasolt felhasználás: Vályogházak (a páraáteresztés miatt itt szinte kötelező), magasabb épületek (tűzvédelem miatt), vagy ahol a hangszigetelés kiemelten fontos. (Kőzetgyapot hőszigetelő rendszer)

4. XPS (extrudált hablemez)

Az EPS-től eltérő gyártástechnológiával készül, zárt cellás szerkezetű, általában színes (pl. az Austrotherm - rózsaszín, Fibran - kék, Fibrostir - zöld) lap.

• Fontos: Az XPS nem homlokzatra való (a normál falfelületre)!
• Előnye: Rendkívül nagy nyomószilárdság, és gyakorlatilag nulla vízfelvétel.
• Javasolt felhasználás: Kizárólag lábazati hőszigetelésre, pincefalakra, padlókba, lapostetőkre.

Kulcsfogalmak egyszerűen: Hőátbocsátás, vastagság és hőhíd

Mit jelent a "Hőátbocsátási tényező" (U-érték)?

Ez a legfontosabb műszaki adat. Azt mutatja meg, hogy egységnyi idő alatt mennyi energia (hő) szökik át a fal 1 négyzetméterén. Minél kisebb ez az érték, annál jobb a fal hőszigetelése. A mai modern követelmények (közel nulla energiájú épületek) már nagyon alacsony, 0,24 W/m²K alatti U-értéket írnak elő a falakra.

Milyen vastag hőszigetelés kell a falra?

Ez a leggyakoribb kérdés. A válasz attól függ, milyen a meglévő falazat (pl. B30 tégla, vályog, Ytong) és milyen U-értéket akarunk elérni.

• Régen (10-15 éve): Az 5-8 cm volt a jellemző.
• Ma (Minimum ajánlás): Homlokzatra 10-12 cm EPS a gazdasági minimum.
• Ideális (Jövő): Egyre inkább a 15 cm, 20 cm vagy még vastagabb rendszerek a célravezetők. Bár a 20 cm-es vastagság drágább, mint a 10 cm-es, a különbség nagy részét a szigetelőanyag vastagsága adja. A munkadíj és a többi segédanyag (ragasztó, háló, vakolat) költsége alig változik. Hosszú távon a vastagabb szigetelés térül meg a legjobban. (Milyen vastagság legyen a házamon?)

Kalkulálja ki most a teljes anyagköltséget! Kalkulátorunk 1 perc alatt elkészíti és elküldi a megadott e-mail címre áz árajánlatot!

Kalkulátor

Mi az a rettegett "Hőhíd"?

A hőhíd az épület szerkezetének egy olyan pontja, ahol a hőszigetelés megszakad, vagy jelentősen leromlik. A hő "utat talál" magának, és gyorsabban áramlik kifelé. Tipikus hőhidak a betonkoszorúk, áthidalók, rosszul szigetelt ablak környéke, vagy a falhoz rögzített erkélylemezek.

Itt a belső falfelület hidegebb lesz, ami páralecsapódáshoz és penészesedéshez vezet. A szakszerűen tervezett csomagok célja a hőhídmentes kialakítás.

A kivitelezés lépései (egyszerűsítve)

A legjobb anyag sem ér semmit, ha a kivitelezés rossz. Bár a folyamat szakembert kíván, érdemes ismerni a fő lépéseket:

1. Felület-előkészítés: A falnak tisztának, pormentesnek, stabilnak kell lennie. A laza, málló vakolatot el kell távolítani.
2. Indítóprofil (lábazati sín) elhelyezése: Ez egy fém profil, ami biztosítja, hogy az alsó lapsor vízszintesen induljon, és védelmet nyújt alulról.
3. Ragasztás: A lapok felhelyezése perem-pont módszerrel, szoros illesztéssel, kötésben (mint a téglákat). A lapok közé nem kerülhet ragasztó!
4. Csiszolás: A lapok közötti apróbb egyenetlenségeket síkba kell csiszolni.
5. Dübelezés: A ragasztó megkötése után (általában 24 óra) következik a mechanikai rögzítés.
6. Élvédők elhelyezése: A sarkokra, ablakok kávájára élvédő profilok kerülnek, hogy egyenesek és ütésállók legyenek.
7. Hálózás (kérgesítés): Felkerül az első réteg ragasztó, ebbe simítják bele az üvegszövet hálót (10 cm-es átfedésekkel), majd az egészet átsimítják ("behúzzák") még egy vékony ragasztóréteggel. (Hőszigetelő rendszer árak 2025) - A költségek nagyban függnek a választott anyagtól, a vastagságtól és a kivitelezési díjtól.
8. Alapozás: A megszáradt (fontos!) kérgesített réteg lekenése a színvakolat alapozójával, a felület nedvszívásának kiegyenlítése miatt!
9. Színezés: A végső réteg, a színező vakolat felhordása. Ezt nem szabad tűző napon vagy esőben végezni.

Szeretne referenciákkal rendelkező megbízható kivitelező szakembert? Töltse ki ajánlatkérő űrlapunkat!

Kivitelezésre ajánlatkérés!

Vegye igénybe kivitelező partnereink ingyenes felmérési szolgáltatását!

Leggyakoribb hibák, amiket el kell kerülni

1. Rossz anyagválasztás: Pl. vályogházra EPS, vagy homlokzatra XPS használata.
2. Ragasztó a lapok között: Óriási hiba! A hézagokat speciális purhabbal, nem ragasztóval kell kitölteni. A ragasztó hőhídként működik.
3. Helytelen ragasztási technika: Ha csak "pogácsákkal" ragasztanak, a lap mögött légáramlás alakulhat ki (kémény-hatás), ami rontja a szigetelést.
4. Háló kihagyása vagy rossz beágyazása: A hálónak a ragasztóréteg külső harmadában kell lennie, nem közvetlenül a lapon. Enélkül a rendszer megrepedezik.
5. Spórolás a vastagságon: Ma már 10 cm alá menni hosszú távon nem éri meg.

Most már látja, hogy a homlokzati hőszigetelés egy komplex, de rendkívül hatékony megoldás otthona komfortjának és energiahatékonyságának növelésére. A megfelelő anyagok (legyen az grafitos EPS vagy páraáteresztő kőzetgyapot) és a szakszerű kivitelezés garantálja, hogy a befektetése évtizedekig szolgálja Önt.

Vegye fel velünk a kapcsolatot még ma! Szakértő kollégánk segít felmérni otthona igényeit, és személyre szabott, díjmentes árajánlatot készít az Önnek legmegfelelőbb hőszigetelő rendszerre.